Négy földrész trófeái Dózsa György, Hídvégi Béla, Windischgrätz Ferenc József gyűjteményéből Helikon Kastélymúzeum 8360 Keszthely, Kastély u. 1. Tel.: 83/312-190, 312-191 Fax: 83/315-039, 311-191 Nyitvatartás: Hétfő kivételével naponta 10.00 - 17.00 óráig

A biliárdszoba Festetics Tasziló gróf keszthelyi kastélyában 1869 körül

Beköszöntő a négy földrész trófeái elé A Helikon Kastélymúzeum három kiváló vadász trófeáit tárja a látogatók elé: Windischgrätz József - a császári és királyi dédunoka -, Dózsa György - az Északi-Jeges-tengert is megjárt, kalandos életű vadász - és Hídvégi Béla - az egyik legszínesebb itthon élő vadászegyéniség - gyűjteményéből. A Festetics-kastélyhoz úgy hozzátartozik a vadászzsákmány bemutatása, mint a könyvtár, a főúri bútorok, fegyverek, textilek, arany- és ezüsttárgyak. Híres vadászok hírében álltak a Festeticsek. A kastély nyugati átjáróját trófeafolyosónak is nevezték, és a biliárdtermet is agancsok díszítették. A Kárpát-medence vadjait reprezentáló vadászemlékek voltak a falakon, elsősorban emlékeik idézésére, saját gyönyörködtetésükre és ugyanakkor a magas rangú, előkelő vendégek szórakoztatására is. Díszítő elem és emlékgyűjtemény volt egyszerre. Hiszen varázsosan gazdagok voltak vadban erdőik és mezőik. Így e területen koronás fők, magas rangú előkelőségek múlathatták az időt és gyönyörködhettek a nem mindennapi vadászterítékekben A Festetics család trófeagyűjteményéből semmi sem maradt a kastélyban. Sorsa egy lett a bútorok, a fegyverek, a porcelánok nagy részével: eltűnt. A véletlen folytán 2001-ben sikerült jelképes összegért egy Somogyban elejtett szarva agancsát visszavásárolni, amelyet - az akkor még gróf - Festetics Tasziló 1883-ban vett puskavégre. Ez az egyetlen - a kiállítás bejáratánál látható - hírmondója az egykori gazdag gyűjteménynek. A szerencse segítette a kastélyt, hogy most e több száz egyedből álló, világrekordokban bővelkedő, páratlan gyűjtemény a történelmi termeket és falakat ékesítheti. A kiállítás "alanyai" négy földrész lakói voltak: Európáé - benne hangsúlyozottan a Kárpát-medence -, Afrikáé, Amerikáé és Ázsiáé. A legszebb tíz termet díszítik. Amelyek a kastély 1745-ben kezdődött építésének korai korszakától tanúskodnak. A kiállított trófeák mindegyike izgalmas vadászeseményekről regél és elejtőjének emléket is rejteget. Windischgratz Ferenc József főúri vadász volt. A két világháború közti időszakban gyakran vendégeskedett a Festeticsek otthonában. Emlékeinek is adózott, amikor végrendeletében a trófeák végleges helyéül a keszthelyi kastélyt jelölte meg. Dózsa Györgyöt e híres vadász tárgyiasult emlékeinek látvány késztette, hogy legszebb trófeáit itt most felvonultassa: a jegesmedvét, a Marco Polo vadjuhot és azokat, amelyek szinte elérhetetlen messzeségben lebegnek halandó vadászok előtt. Hídvégi Béla, aki vadászírónak is kiváló, először az 1980-as évek második felében, egykori iskolavárosában tett látogatása alkalmával fogalmazta meg, hogy örömmel látná vadászzsákmányának legszebb darabjait a kastély kiállításában. Egy változatos életút vadászeseményekben bővelkedő, trófeákban testet öltő emlékével gazdagította a kastély gyűjteményét. Biztosak vagyunk abban, hogy a négy földrész élővilágának gazdagságát bemutató gyűjteménnyel nemcsak vadász látogatóink szívét dobogtatjuk meg, hanem maradandó élményt nyújtunk minden érdeklődőnek. Hiszzük, hogy e seregszemle egy leendő magyar vadászmúzeum alapjait is megvet. Keszthely, 2001, július 24. Dr. Czoma László

Vadásztrófeák a kastélyban (felvétel az 1930-1940-es évekből)

Dózsa György   Régi székely főnemesi család leszármazottja, 1924-ben született primor makfalvi és uzapanyiti Dózsa Dániel és Koller-Kenese Erzsébet egyetlen gyermekeként. Kalandos életútja regénybe illő: dél-ausztráliai vasúti munkásként kezdte, hajópincérként folytatta, majd szerencsés fordulat után a bonni ausztrál követség tagja lett. 1956-ban Amerikában egy nagy befektetési társaság vezető partnereként tevékenykedett; innen került Kenyába, ahol egy szállodatársaság tulajdonosa volt. 1981-ben kinevezik az USA Szenátusa üzleti tanácsának tagjává; 1986-ban Ronald Reagen elnök érdemrenddel tüntette ki a Republikánus Párt érdekében kifejtett tevékenységéért. Jelenleg Kanadában él. A vadászat szeretetét őseitől örökölte: a szenvedélyes vadászösztön szinte gyermekkora óta ott lappangott vérében, s nyomban fellángolt, amikor szeretett édesapjától hétévesen megkapta első légpuskáját, amit néhány év múlva az első valódi, kis kaliberű golyós puska, a Flóbert követett. Így kezdődött a ma nemzetközi hírű vadász és utazó színes-kalandos vadászélete, ami mérhetetlen mennyiségű, szavakkal igazán le nem írható örömöt és bosszúságot, sok csalódást, olykor viszont valódi beteljesülést nyújtott az időközben eltelt hosszú évtizedek alatt, izgalmas kalandok, életveszélyes helyzetek sorával fűszerezve a halmozódó emlékeket. Mindennek eredménye az a csodálatos gazdagságú, a világ négy égtájáról származó, a maga nemében páratlan trófeagyűjtemény, amelynek egyes - kivételesen értékes - darabjai a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum trófeakiállításán láthatók. Kafferbivaly Az 1960-as évek elején indult el vadászpályafutása sokfelé vezető, olykor bizony életveszélyes ösvényein, először az Amazonas őserdejének "zöld poklába", majd a kelet-afrikai Tanzániába, hogy az elkövetkező három évtizedben bejárja Afrika középső, azután északi és déli részét, Ázsiában az Altáj-hegység mongóliai vidékét, a Góbi sivatag dűnéit, a Közép-Ázsiában emelkedő Tien San (Győzelem-csúcs, 7439 m) magas hegységének nyaktörő szikla- és jégvilágát, az Ural hegység meredek lejtőit. Eljutott a magas Észak sarkkörön túli, vad tájaira, az Északi-Jeges-tenger partvidékére, s vadászott a Kárpát-medencét övező hegykoszorú ősvadonjaiban. Erdély vadregényes erdeiben, a Gyergyói- és Fogarasi-havasokban. Bámulatra méltó, ritka trófeáinak kollekciója mögött nem kevésbé tekintélyes "emlékzsákmány", legendáinak is beillő történetek sorozata rejtőzik. Sörényes juh, nagy kudu Vadászpályafutása a fekete földrészen 1967-ben kezdődött, amikor dr. Nagy Endre területén elejtette első őserdei afrikai elefántját ugyanabból a hírhedt csordából, amelynek felbőszült tagja kioltotta a neves Afrika- vadász, von Blumenthal báró életét. A későbbiekben olyan híres elefántvadászok társaságában gyarapította tapasztalatait, mint Vali Mohamed és Carlos da Cruz; többek közt ez is hozzájárult ahhoz a hihetetlen vadászszerencséhez, amely folytán két, 125 fonton felüli agyarsúlyú bikát is sikerült zsákmányolnia, amit nagyjaink csupán a néhai V. György angol király teljesítményével lehet egy lapon említeni, aki 167, illetve 127 fontos agyarpárral iratkozott fel az afrikai vadfajok világrekord trófeáit nyilvántartó öröklistára (Rowland Ward's Record of Big Game, 1981-es kiadás). A magyar vadász által valaha is elejtett egyik legnagyobb elefántot (145,25 font) 1972-ben hozta terítékre a kenyai Garbete területén, míg a másodikat (127 font) ugyancsak Kenyában, a Maralal vidéken lőtte 1973 júniusában. 4800 méter magasságban a Pamír hegységben Az általa 1971-ben a kenyai Tana folyó mellett lőtt kafferbivalybika az 1990-es évekig világrekordként szerepelt; s annak bizonyult a Mount Kenya 3700 m-es magasságban növő bambuszerdejében elejtett bongó trófeája is (az 1971. évi Budapesti Vadászati Világkiállítás nagydíja, ill. aranyérme. Szudánban ugyancsak sikerült begyűjtenie a faj ottani változatának rekordpéldányát. A szellemszerű mocsári antilop, a ritka szitutunga rekordméretű trófeái sem hiányoznak e gyűjteményből, s megtalálhatók benne az orrszarvú, az oroszlán, a leopárd, a krokodil, a sokféle antilop kapitális példányai: az 1971-es budapesti világkiállítás zsűrije az illető fajok 10, itt kiállított trófeáját 2 nagydíjjal és 8 aranyéremmel tüntette ki. Az afrikai kontinens vadjait - amelyekre az 1990-es évekig vadászott - az ázsiai Altáj és Góbi (Mongólia) vadjuhai és hegyi kecskéi váltották fel. Első ottani expedícióján, az Altáj 4000 méternél magasabb ormai között sikerült az altáji argali és az ázsiai kőszáli kecske - ez utóbbi szarvának terpesztése rendkívül széles - kapitális trófeájával gazdagítani gyűjteményét. Következő útja a Góbi sivár világába vezetett: eredménye egy világrekordszámba menő argali szarvcsiga és egy Gobi ibex-trófea. Ezekbe az évekbe belefért a Kárpát-medence térségének bejárása is. A Gyergyói-havasokból származik a többek közt hatalmas európai barna medvéje, a Fogarasi-havasokból régen óhajtott, aranyérmes zergebakjai, s Erdély más vidékeiről kiváló gímszarvasbikái, dámtrófeái, a Kárpát-medence északi részéből muflonjai. Eljutott a szibériai dombvidékre, ahol szibériai őzre és jávorszarvasra vadászott. Úttörő magyar vadászként került 1992áprilisában a sarkkörtől északra lévő Amundsen-öböl befagyott vízére, ahonnan kutyaszánnal, két eszkimó kíséretében vágott neki északi-jeges-tengeri expedíciójának. Huszonegy napon át követte nagy megpróbáltatások árán a hatalmas jegesmedvék nyomait, mígnem az utolsó napon siker koronázta erőfeszítéseit. Jegesmedve A szárazföldre visszajutva, máris a pézsmatulok felkutatására indult a Beufort- tengerbe nyúló Bathurst- félszigeten: az olykor -45 fokos dermesztő hideg egyetlen pillanatig sem kímélte az egyszerű deszkából összetákolt szánkó utasát, aki csak egy hét után tudta puskavégre kapni az oly régóta keresett pézsmatulkot. Mint a jegesmedve és a pézsmatulok, mind az ugyanott elejtett grízzly-medve és sarki farkas trófeája a kastélymúzeum kiállításának ékessége. Vadászélete betetőzéséül, 1993 tavaszán az újabb - minden mai vadász álmát jelentő - cél elérésének vágya az ázsiai Pamír hegység 6000 méteres csúcsai közé vezette, ahol megszerezte a "vadjuhok királynőjének", a legendás Marco Polo pompás csigáját. Ez a trófea a nemzetközi trófeabizottság által végzett hivatalos elbíráláskor 563 CIC-pontot, a Rowland Wardtól pedig 225,1 pontot kapott, s ezzel a Rekordkönyv rangsorában a második helyet foglalta el. A kastélyban bemutatott gyűjteménye e gazdag vadászéletút emlékeit tárja a látogatók elé.

Bongó

Alpesi zerge

Argali vadjuh

Nagy kudu

Farkas

Orrszarvú

Marco Polo vadjuh

Leopárd

Hídvégi Béla A nemzetközi hírű vadász és üzletember 1936-ban, Nagyszénáson született. 1956-ban, húsz évesen hagyta el hazáját és a keszthelyi mezőgazdasági akadémiát, amelynek hallgatója volt. Évtizedeken át külföldön élt. Az 1970-es évektől kezdve egy élelmiszeripari gépeket gyártó, neves amerikai nagyvállalat európai kereskedelmi képviseletének marketing igazgatójaként kapcsolatot épített ki a magyar mezőgazdasággal és élelmiszeriparral.Nevéhez fűződik többek közt a csemegekukorica termesztésének és minőségi feldolgozásának hazai bevezetése.

A vadászemlékek egy része

Bongó

Oroszlán

Szitutunga

Világrekord feketehátú bóbitásantilop

Oroszlán

Leopárd és bongó

Vörös kafferbivaly

Zebra

Óriás jávorantilop

Nílusi krokodil

Windischgrätz Ferenc József Windischgrätz herceg, I. Ferenc József császár és király dédunokája, 1904-ben született Prágában. Apja Otto von Windischgratz, csehországi földbirtokos - csak oldalági rokona a magyarországi hírhedt Windischgrätzeknek -, anyja Rudolf trónörökös lánya, Elizabeth.Csehországban nevelkedett, első vadászlépéseit ott, valamint Lengyelországban tette meg, majd az 1930-as években többször járt Magyarországon vadászni a békési Wenckheim-birtokon. Ezek a vadászatok mély nyomokat hagytak benne és később meghatározó emléket jelentettek számára.

Vadászat Keszthely környékén A bal szélen hg. Windischgrätz Ferenc József, hg. Festetics György, br. Gauch Imre, br. Wenckheim Elemér és Fürstenbert Tasziló társaságában

Oroszlán

Örvös medve

Licheinstein tehénantilop, nagy kudu, lehénantilop

Barnamedve

Tigrisfejek

Tigris

Gímszarvas és európai őz trófeák

Impala

Leopárd

Viziló koponyacsontja

Kafferbivaly